Hírek

Beruházás

 

Az Integrit-XX Kft. lesz egy koncessziós szerződés révén a Topánka utca - Baross utca sarkán felépülő új pavilonsor építtetője és üzemeltetője

 

 

Látványterv

Pesterzsébet Önkormányzata a múlt heti testületi ülésén az alábbi határozatot hozta:

Határozat:

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy:

  1. a kizárólagos tulajdonában lévő Bp. XX. Baross utca – Topánka utca kereszteződésében (170204/10 hrsz) lévő pavilonsort kíván építtetni a lakosság alapvető szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, építési koncesszió keretében az előterjesztés mellékletében szereplő 2. számmal jelzett látványterv alapján.
  2. felkéri a polgármestert, hogy a beruházás építési koncesszió formájában történő megvalósítása érdekében az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő INTEGRIT-XX Városüzemeltetési-, Szervező-, Fejlesztő és Szolgáltató Kft-t (cégjegyzékszám: 01-09-061468, székhely: 1205 Budapest, Jókai M. u. 89-91.) egyedüli ajánlattevőként hívja meg ajánlattételre.
  3. az építési koncessziós szerződésben ki kell kötni, hogy < >a nyertes ajánlattevő az Önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerülő beruházást teljes egészében saját forrásából köteles megvalósítani, ellenszolgáltatásként a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének napjától kezdődően 15 évre hasznosítási jogot szerez. a nyertes ajánlattevő a tervezési munkák elvégzése során folyamatosan köteles egyeztetni a terveket az Önkormányzat Főépítészével, valamint az engedélyezési eljárás megindítása előtt az elkészített engedélyezési terveket be kell mutatni a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságnak, a nyertes ajánlattevő a kivitelezési munkák elvégzésekor folyamatosan egyeztetni köteles az Önkormányzat kijelölt, illetékes szakemberével és a főépítésszel. a nyertes ajánlattevő a felépített pavilonsor hasznosítása és kialakítása során köteles figyelembe venni a közösségi tervezés iránymutatásait a pavilonsorban végezhető szolgáltatási tevékenységekről és a zöldfelületek nagyságát-arányát tekintve.. felkéri a polgármestert, hogy a beszerzési eljárás lebonyolítása, valamint a szerződés megkötése és aláírása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő:

  • a beszerzési eljárás lefolytatására: 2016. október 31.
  • a pavilonsor tervezésére, engedélyezésére és kivitelezésére: 2017. június 30.

Felelős: Szabados Ákos polgármester

Közös költség hátralék - adósságkezelés I. rész

„Ki fizeti a révészt?”

 

Gyakorló társasházkezelők egyik leggyakoribb és egyben legsúlyosabb problémája a közös költséggel /adott esetben milliós nagyságrendben/ hátralékba kerülők kezelése. A közgyűléseken szinte kivétel nélkül előkerül a nem fizetők helyzetének rendezése, hiszen a közös költséget az előirányzat szerint fizetők "potyautasként" cipelik hátukon a nem fizetőket. A társasházkezelők legnagyobb igyekezetük és empátiájuk mellett sem tudják pusztán szociális alapon kezelni a helyzetet, hiszen munkakörüknél fogva kötelességük a szerencsére többségben lévő, a közös költséget fizetők jogos érdekeinek képviselete, az adósságok beszedésének elindítása.

Sokszor, sajnos indulatoktól sem mentesen, merül fel közgyűléseken, fogadó órákon a társasházkezelők felelőssége egy-egy jelentős közös költség kintlévőséggel küzdő társasház esetében. Természetesen ez akár jogos is lehet, amennyiben a társasházkezelő semmit nem tesz az adósság rendezésének érdekében, azonban tudni kell hogy a törvények /ThTv, Ptk, VhTv/ által nyújtott keretek nem túl tágak. Semmi esetre sem áll fenn az a lehetőség hogy a közös képviselő a közös költséggel elmaradt tulajdonost ingatlanából közvetlenül kilakoltassa, vagy nem megfelelő életvitel esetén a közös költség helyett más javakra fordított összegeket elvonja.

Egyes számítások szerint ma Magyarországon egy 250 milliárdos "társasházi bomba" ketyeg. Ez azt jelenti hogy a társasházban élő tulajdonosok összességében ennyi tartozást halmoztak fel. Ennek a hatalmas összegnek a hallatán mindenkiben felmerül a kérdés: ki fogja ezt kifizetni? A magyarországi társasházak megalapításának sajnos semmilyen előzménye, semminemű tapasztalatokon alapuló gyakorlata nem volt. A rendszerváltók alig titkolt szándéka volt, hogy oly módon, mint a valamikor földtulajdonnal rendelkezőket a kárpótlás intézményével, úgy a városokban lakókat az egykori "tanácsi lakások" kedvezményes megvásárolhatóságával kompenzálják. Természetesen a lakók jelentős része élt a kedvezménnyel és a piaci áraknál jóval alacsonyabban megvásárolta az önkormányzatoktól a lakásokat a 90-es évek elején.

A tulajdonszerzés eufóriája /hiszen az állampárt regnálása alatt a magántulajdon birtoklása szinte bűn volt/ elnyomta azt fajta felelős gondolkodást, melynek kapcsán az újdonsült vevők mélyre hatóan megvizsgálták volna az ingatlanok műszaki és egyéb településszociológiai adottságait. Az önkormányzatok igyekeztek korrekt módon, műszaki dokumentációkkal ellátni az adott ingatlanokat, de ez a legtöbb esetben szinte semmit nem számított, a felkínált lakásokat a benne lakók az esetek nagy többségében megvásárolták, pedig szinte kódolt volt a zsákbamacska effektus.

A gondok szinte a kezdetektől jelentkeztek. Nagy probléma volt - és a mai napig kitapintható - a tulajdonosi szemlélet szinte teljes hiánya. Ha valami elromlott, tönkrement a tulajdonosok ölbe tett kézzel várták, hogy valaki megjavítsa. Az első, szinte kivétel nélkül tulajdonosokból verbuválódott „szürke kardigános, kockás füzettel járó” közös képviselők ideje viszonylag hamar lejárt, hiszen a jó szándék ellenére, hozzáértés hiányában sok társasház szinte csőd közeli helyzetbe került. Az új tulajdonosok egyszerűen mintha nem akarták volna felfogni, hogy a közösen igénybe vett szolgáltatásokért is fizetni kell. A közműszolgáltatók érdekérvényesítő képessége az egyénileg mérhető szolgáltatások esetében jó volt, hiszen egyszerűen kizárták a fogyasztót a szolgáltatásból. Mára ennek időintervalluma a minimálisra csökkent /max. két hónap/, a szolgáltatók „profi” módon már nem gyűjtenek adósokat, akiket aztán kezelni kell, inkább rövid úton kizárják őket a szolgáltatásból. Meg kellett oldani a költségmegosztást, ennek a víz esetében volt a legnagyobb jelentősége. Az egyéni vízmérők /Vízművek felé elszámoló/ felszerelésére nem kötelezhetők a tulajdonosok, tehát maradtak a különböző megosztási módok /négyzetméter alapú, lakásban lakók száma szerinti/. Ezen elszámolási módokkal, amennyiben nem értettek egyet, a tulajdonosok egy része egyszerűen nem fizetett. Nagyon hasonló volt a helyzet a távhőszolgáltatás esetében is. Mindkét szolgáltatásra jellemző volt /és a mai napig is az/, hogy vagy egyáltalán nem, vagy csak egész lakótömböket, lakóközösségeket lehetett volna nem fizetés esetén kizárni. Ennek felvállalását a szolgáltatók csak a legritkább esetben vállalták, mivel szinte automatikusan országos sajtóhír lett az ilyen eseményekből.

Mint a fentiekből látszik, szinte a társasházi tulajdonok létrejöttekor el kezdtek felhalmozódni az adósságok. Olyan paradoxonok is előfordultak, hogy újépítésű társasházi ingatlant eleve közös költség hátralékkal lehetett megvásárolni, hiszen amíg az összes ingatlan nem került értékesítésre a felmerülő közös költséget ráhárították a már meglévő tulajdonosokra. A 90-es évek közepén tetézte a gondokat az addigi legnagyobb mértéket öltő munkanélküliség, valamint a szintén addig még soha nem látott infláció, mely különösen az energiahordozók esetében volt kimagasló. Ezek a tények az alacsony egzisztenciájú társasházi tulajdonosi réteget a nem fizetés irányába taszították, viszonylag kevesen voltak hajlandók szembesülni azzal a ténnyel /és ez ma is így van/ hogy társasházi tulajdonukat nem tudják az adott jövedelmi szintjükön fenntartani. Elsőként a panel épületekből kezdtek kiköltözni főleg a külső kerületekbe - ahol adott esetben csatornázatlan területek is előfordultak – jó részt alacsonyabb komfort fokozatú ingatlanokba, vagy az agglomerációba még éppen nem beletartozó területekre / Jászság, Tápióság, stb/. Mindezek csak azért kerülnek említésre mert az adósságrendezésnek egyfajta modelljét mutatják.

Hogy hogyan alakult az adósságok további felhalmozódása,illetve miként hatott a közműszolgáltatók privatizálása és hogy mik az adósságkezelés módjai manapság, írásunk következő részében tudhatják meg.

Állattartás társasházakban

Az állattartás felelősséggel jár, hiszen a gazdának ügyelnie kell arra, hogy kedvence számára is megfelelő életkörülményeket biztosítson, valamint gondoskodjon arról, hogy az állat ne zavarja a lakóközösség többi tagjának nyugalmát. Tekintsük át, melyek azok az írott és íratlan szabályok, amelyek keretet adnak az állattartásnak egy társasházban.

Az 1998. évi XXVIII. törvény megfogalmazza az állatok védelmével és tartásával kapcsolatos általános szabályokat. Ezek kimondják, hogy a gazda köteles megteremteni az állat fajtájának és szükségleteinek megfelelő életfeltételeket. A törvény külön foglalkozik a lakásban tartott kutyákra és macskákra vonatkozó tudnivalókkal. Lakásban legfeljebb egy-két kutya és egy-két macska tartható. Aki ennél többet szeretne, annak először közvetlen szomszédjaihoz, majd az önkormányzathoz kell fordulnia engedélyért. Társasházak esetében a kutya- és macskatulajdonosoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a lakók nyugalmának megőrzéséhez hozzátartozik egészségük és biztonságuk megőrzése is. Egy társasházban, ahol a természetes élőhelynél jóval kisebb terület, valamint több közös tulajdonú helyiség áll az állat rendelkezésére, ott a gazda felelőssége, hogy a lakóközösség minden tagja elfogadja az állatot, együtt tudjon azzal élni.

Megújuló függőfolyosók
A Helsinki út, Baross utca, Lajtha László utca környékén, típusházakban élők sajnos napról napra találkoznak az épületek típushibáival.
Habár az épületek nem számítanak túl korosnak, hiszen a építésük a hetvenes években történt, tervezési illetve konstrukciós hiányosságok
miatt mára szinte mindennaposak a szükségessé váló javítások. A jelentkező hibák igen sokrétűek, leggyakoribb a zárószinteken való beázás, de
sok  gond van a függőfolyosók, korlátok,  áthidalók állagával.
Sajnálatos, hogy ezekre a típusú házakra nem írnak ki pályázatokat, tehát a tulajdonosoknak nincs más lehetőségük, mint hogy önerőből,
a közös költségbe épített felújítátási alap terhére végeztessék el a legszükségesebb javításokat. Az elmúlt héten a Helsinki út 4.-ben került
átadásra néhány felújjított korlátszakasz. A kivitelezést a Wolfberg Bt. végezte, akik már számos, a környéken érintett házban végeztek hasonló
részleges felújítási munkálatokat, így a téma szakértőjének számítanak.
Pályázati hírek
Újabb uniós pályázat indult el a Széchenyi 2020 keretében, amely a társasházakat és lakásszövetkezeteket is érinti
 
A felhívás célja a leszakadó, illetve leszakadással veszélyeztetett városrészek támogatása. Ennek keretében a pályázati forrásokkal az ezeken a városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmi, fizikai és gazdasági problémák enyhítését, megoldását célozza a program. A fenti cél érdekében olyan komplex megoldások kidolgozása és megvalósítása kívánatos, amelyekkel eredményesen segíthető az adott területen élők társadalmi integrációja. Integrált szociális jellegű rehabilitációt azokban a városrészekben kell megvalósítani, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküliség magas szintje, az alacsony társadalmi státusz és az erősen leromlott környezet ezt indokolja.
A XX. kerületi Önkormányzat úgy határozott, hogy indul a VEKOP 6.2.1-15 kódszámú, „A leromlott településrészeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Budapesten” elnevezésű pályázaton. A tervezet szerint, a Budapest XX. kerület, Török Flóris utca- Határ út – Szigetvár utca – Eötvös utca – Kende Kanuth utca – Kossuth Lajos utca – Szent Imre herceg utca -  Szent Erzsébet tér által határolt területen belül fogja kijelölni az akcióterületet, amellyre  az Önkormányzat a pályázatot benyújtja. A Képviselő-testület  a 2016. júliusi testületi ülésre kéri előterjeszteni a benyújtandó pályázat konkrét tartalmáról, részleteiről szóló javaslatot.
 

Ügyfélszolgálat

  • Nyitvatartás
  • Hétfő 13-18
    Szerda
    9-12, 13-16
    Péntek 9-12
  • Tel:+36(1)285-1888, +36(1)287-8596

Tátratéri piac

  • Nyitvatartás
  • Hétfő 7-16
    Kedd
    6-17
    Szerda
    6-17
    Csütörtök
    6-17
    Péntek 6-18
    Szombat 6-14
  • Tel:+36(1)284-2137

Vörösmarty piac

  • Nyitvatartás
  • Hétfő 6-13
    Kedd
    7-16
    Szerda
    7-16
    Csütörtök
    6-16
    Péntek 7-16
    Szombat 6-13
  • Tel:+36(1)283-7322