A tavalyi kiugró drágulás után normalizálódnak az árak az ingatlanpiacon, az elmúlt hónapok keresletcsökkenése több eladót alkura kényszerített. Akár 10 százalékos árcsökkenés is elérhető a vidéki ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint. A tavasz hozott egy kis élénkülést, de a szakemberek az év egészére sem várnak jelentős változást, ha magasak maradnak a hitelkamatok, vagy nem jelenik meg új lakástámogatási konstrukció.
A magas infláció és hitelkamatok, valamint a rezsiváltozás egyszerre érezteti hatását az eladó lakások piacán. A hitelezés bezuhanásával a kereslet visszaesett, az elmúlt két évben tapasztalt meredek áremelkedés után tavaly év végén már szerény mértékű árcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az országos lakáspiaci árindex az utolsó negyedévben az előzetes adat szerint 2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, míg éves szinten a drágulás így is több mint 16 százalékos volt. 2022 végét és az idei év elejét a kivárás jellemezte a vevőknél, tavasszal azonban már tapasztalható némi élénkülés.
A jó idő beköszöntével keresik a kertes házakat, és van, ahol a befektetési céllal és/vagy hitel nélkül vásárlók megjelenéséről számoltak be a nyilatkozó vidéki ingatlanközvetítők. Aki megteheti, keresi a korszerű újépítésű vagy az energetikailag korszerűsített ingatlanokat és ki is fizeti azok borsos árát. Főként a nagyméretű, felújítandó ingatlanokból alakult ki túlkínálat és indult meg az árcsökkenés. Nagyon sok eladó ugyanakkor kitart még a magas irányár mellett.
Az eladások száma jelentősen csökkent tavalyhoz képest. Az év hátralévő részében forgalombővülésben bíznak a megkérdezett vidéki ingatlanosok, de jelentős változást nem várnak addig, amíg magasak maradnak a lakáshitelkamatok, vagy meg nem jelenik az MNB korábbi Zöld Otthon Programjához hasonlóan kedvezményes lakáscélú hitelkonstrukció a piacon.
A tavasz mindig erősebb időszak az ingatlanpiacon, de 2023 egészét tekintve nem vár jelentős keresletbővülést Tóth Béla, a debreceni DebOtthon ingatlanközvetítő iroda munkatársa, ha nem történik változás a támogatáspolitikában, nem teszik kedvezőbbé a hitelfelvételt. A jó idő beköszöntével még több ingatlan kerülhet piacra. Debrecenben magas az árszínvonal, a használt lakásokat jelenleg 700 ezer forintot meghaladó átlagos négyzetméteráron kínálják. A kis alapterületű, belvárosi vagy a fő közlekedési útvonalak mentén lévő, elmúlt tíz évben épült ingatlanok és a panelprogramos lakások iránt van kereslet, mint ahogy a magasabb áron kínált új építésűek iránt is.
A városba települő autóipari vállalatok (köztük a BMW és a Catl akkumulátorgyár), valamint a több ezer külföldi diákot oktató helyi egyetem és a három éve nyitott nemzetközi iskola vonzza a befektetési célból lakást vásárlókat, magyarokat és külföldieket egyaránt. A saját lakást vásárlóknak azonban beszűkültek a hitellehetőségeik, a kedvezményes babavárós és CSOK-hitel mellett gyakran eddig is kellett piaci hitel, ami most annyira megdrágult, hogy aki teheti, inkább halasztja a vásárlást.
A DebOtthon munkatársa szerint az elmúlt egy-két évben túlárazottá váltak az ingatlanok. Ahhoz pedig, hogy az eladók vevőre találjanak, reális árat kellene meghatározni, ami 10 százalék körüli árcsökkentést jelentene – erre azonban egyelőre kevesen hajlandóak.
A használt lakások árának mérséklődéséről, erősebb alkupozícióról és az elmúlt hetekben tapasztalt „kis fellendülésről” számolt be a szegedi ArtHome Ingatlan tulajdonosa, Kis-Jakab Réka. A befektetők 2022 végén, 2023 elején teljesen eltűntek a piacról, az otthont keresők is inkább csak nézelődtek. „Az év elején lényegesen csökkent az érdeklődők száma. Most azt tapasztaljuk, hogy átalakult ugyan a piac, de nagyobb számban jelentkeznek az érdeklődők, akik leginkább saját részre keresnek ingatlant. Mint minden tavasszal, most is a házat, kertes ingatlant keresők jelentek meg, de folyamatosan kapunk megkereséseket szegedi, 1-2 hálószobás lakásokra is” – mondta az ingatlanszakértő.
Az árak normalizálódtak kissé a boom alatt elért szinthez képest. Leginkább a paneleknél és a téglalakásoknál tapasztalható árkorrekció Szegeden. Sokan azonban kitartják a mára sokszor irreálisnak tűnő irányárakat – tette hozzá az ArtHome tulajdonosa.
Kitartanak a tavalyi magas árak az osztrák és a szlovák határ közelében fekvő Mosonmagyaróváron és környékén, tíz eladóból nyolc úgy gondolja, hogy előbb-utóbb elkel kínálati áron is az ingatlana – tudtuk meg Szabó Nikolettától, a mosonmagyaróvári Global Otthon irodavezetőjétől. Az ott élők egy része a határon túlra jár dolgozni, akiknek a magyar átlagnál magasabb a jövedelme, és az osztrák és szlovák vásárlók érdeklődése is folyamatos az észak-nyugat magyarországi ingatlanok iránt.
A téli keresletcsökkenést követően az elmúlt 2-3 hónapban inkább a befektetésként ingatlant keresők tértek vissza a piacra, az otthonteremtési céllal lakást vásárlók száma ugyanakkor csökkent, főként a lakáshitelek drágulása miatt, tette hozzá Szabó Nikoletta, 8-10 hónappal ezelőtt még fordított volt a helyzet. Van érdeklődés az újépítésű, energiahatékony ingatlanok iránt, a vevők hajlandóak akár magasabb árat is fizetni a hosszabb távon elérhető rezsimegtérülés miatt.
A keleti országrészből érkező, a határ mentén munkát vállalók albérletet és saját ingatlant egyaránt keresnek az északnyugat-magyarországi településeken. Itt a 40 milliós panelek, vagy az ugyanilyen árú kisebb területű, de korszerűbb lakások is megtalálják előbb-utóbb a vásárlókat. A vevők elfogadták, hogy mostanában „mindennek az ára emelkedik” – véli a Global Otthon irodavezetője, aki szerint lassan visszatérnek a vevők a piacra, így a következő hónapokban a forgalom élénkülését várja.
A többség még kitartja az árakat Sopron és környékén is, de a nagyméretű polgári lakásoknál és családi házaknál már megindult az árcsökkenés – osztotta meg tapasztalatait Hoppál Krisztián, a Lakáskulcs-direct soproni irodavezetője. Egyre több ingatlant hirdetnek az eladók; a jó állapotú, kis lakásokra és a felújított panelekre találni vevőt – az ezek iránti keresletet az országon belüli áttelepülés is fűti. Összességében lelassult a piac tavalyhoz képest a megdrágult lakáshitelek miatt, az eladások száma jelentős mértékben visszaesett. A vásárlási kedv megvan a szakértő szerint, de hitel nélkül csak kevesen tudnak ingatlant venni. Változást a kamatok csökkenése, vagy egy újabb támogatott hitelkonstrukció hozhatna, mint volt például korábban az MNB zöldhitele – tette hozzá Hoppál Krisztián.
Az idén kisebb keresletről és hitel helyett készpénzes vevőkről számolt be Sipos Imre, a miskolci Demeter Ingatlanközpont – GDN Ingatlanhálózat értékesítő és értékbecslő munkatársa is. A nagyobb területű, korszerűtlen épületekből már túlkínálat van, ezeknél az árak elindultak lefelé. Alkudni is jobban tudnak a vevők, akár tíz százalékkal csökkenhet a vételi ár, ha a hirdetőnek sürgős az eladás. A kínálati árak Miskolc belvárosában stagnálnak a jó állapotú tégla és panel lakásoknál, új lakásból kevesebb épül, így azok ára tavalyhoz hasonlóan magas. A szakértő becslése szerint a 2022-es eladásokhoz képest idén éves szinten 20-30 százalékkal csökkenhet a tranzakciók száma.
Forrás: 24.hu