2 perc elolvasni
03 Apr
03Apr

A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott. 

Az átfogó felújítási program útjában álló kihívások leküzdése érdekében az Egyensúly Intézet a következő szakmai szervezetekkel és iparági szereplőkkel fogott össze: Daikin Hungary Kft., Erste Bank Hungary Zrt., Habitat for Humanity Magyarország, Lehel Radiátorgyár cégcsoport, Magyar Bankszövetség, Magyar Energiahatékonysági Intézet, Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség, Magyar Hőszivattyú Szövetség, Magyar Környezettudatos Építés Egyesület, Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség, MANAP Iparági Egyesület, Masterplast Hungary Kft., Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az OTP Bank Nyrt.

Az Egyensúly Intézet koordinálásával működő szakmai szervezetek a közeljövőben a döntéshozókat is megkeresik a hazai épületállomány felújítását ösztönző javaslat-csomaggal.

A szakmai összefogás javaslat-csomagjának pontjai:

• A szakmai szervezetek szövetsége azt javasolja, hogy az állam két részből álló támogatási konstrukcióval ösztönözze a lakástulajdonosokat a korszerűsítési programban való részvételre: az egyik rész vissza nem térítendő támogatás, a másik támogatott hitel lenne. A két rész arányát érdemes jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálni, hogy a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba.
• Javasolja, hogy minél nagyobb a fajlagos energiamegtakarítás mértéke, legyen annál nagyobb arányú az állami támogatás. Vagyis a vissza nem térítendő támogatások és a támogatott hitelek esetében a beavatkozás eredményeképpen elért energiamegtakarítás mértékéhez kellene kötni a támogatás mértékét, sávos rendszerben.
• Fontos, hogy a támogatási rendszer átfogó felújításra ösztönözze a felújítókat, még ha ezt lépésenként teszik is meg. Ennek érdekében a támogatásokat energiahatékonysági feltételekhez kellene kötni. A szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a támogatási forrástól függetlenül legalább 30 százalékos energiamegtakarítás legyen a kitűzött eredménycél.
• A lakosság motiválása céljából a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait érdemes ÁFA-visszatérítéssel, kedvezményes ÁFA-kulccsal vagy egyéb adókedvezménnyel támogatni.
• Minden támogatási konstrukció esetén differenciált, célzott támogatásokkal kell segíteni az energiaszegénységben élőket.
• A szervezetek azt javasolják, hogy az állam a következő években törekedjen a magasan és alacsonyan képzett építőipari dolgozók számának együttes növelésére, ezáltal csökkentve a munkaerőhiány okozta elakadást a lakásfelújítási piacon. A szakképzés megújítását mindeközben érdemes összekötni a felújítási program munkaerő-szükségleteinek kielégítésével.
• Fontos garantálni a felújítási programhoz szükséges alapanyagok kiszámítható elérhetőségét, lehetőleg minél nagyobb arányban hazai forrásból. Ennek érdekében a hazai vállalkozások piaci részesedésének vagy az importnak a célzott növelésével érdemes szélesíteni az épületenergetikai beruházásokhoz szükséges termékek kínálatát.

A szakmai szervezetek szerint egy legalább 5 évre szóló, átfogó mélyfelújítást célzó program mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: több tízezer új munkahely jönne létre, a program jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és végül, de nem utolsó sorban: jelentősen megnövelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét! 


Forrás: tht.hu