A házunkat, lakásunkat érő káreset az egyik legrosszabb esemény, ami otthonunkkal történhet. Ma már nem kérdés az előrelátó, tudatos tulajdonosok és lakóközösségek körében, hogy lakás- és társasházi biztosításokat érdemes kötni, sokan azonban elfelejtik, hogy önmagában a biztosítás megléte még nem garancia arra, hogy egy kár esetén a helyreállításhoz, felújításhoz szükséges teljes költség rendelkezésre is fog állni. Előfordulhat ugyanis, hogy a szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem követi az építőiparban bekövetkezett és jelenleg is zajló, folyamatos áremelkedést. Az aktuális gazdasági környezetben nagy veszélyt hordoz az alulbiztosítottság, ezért érdemes a lakóközösségeknek odafigyelni a biztosítási összegek aktualizálására.
Alulbiztosítottság esetén a biztosított vagyontárgy, például egy lakás vagy társasház épületének tényleges értéke (vagyis újraépítési értéke) magasabb, mint a biztosítási szerződésben rögzített, kár esetén maximálisan kifizethető biztosítási összeg.
Ez azért veszélyes, mert alulbiztosítás esetén, a káreseményt követően a biztosító nem a teljes kárt téríti meg, hanem annak csak egy részét. Mindez pedig komoly összegeket igényelhet a társasház – közvetetten pedig az ott lakó családok költségvetéséből, ami akár a lakóközösség, illetve az egyéni háztartások pénzügyi stabilitása is veszélybe kerülhet egy-egy súlyosabb káreseményt követően.
Bár hazánkban az ingatlanok közel háromnegyedét biztosítják a tulajdonosaik valamilyen biztosítással, a tudatosság legtöbbször csak a szerződés megkötéséig tart.
Ez az elmúlt évek miatt, illetve különösen az aktuális időszak gazdasági környezetében kiemelten veszélyes lehet. A koronavírus-járvány alatt a tulajdonosok általában kisebb összegeket tudtak csak karbantartásra, felújításra fordítani, a társasházi közgyűlések elmaradtak, a fontos ügyek megvitatása is akadozott. Az évtizedek óta nem látott mértékű infláció pedig rekordmagas áremelkedéseket eredményezett: az építőipari termelői árak 2022. második félévére 25%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
Mindezek az áremelkedések pedig kihatással vannak a károk utáni helyreállítási, kivitelezési költségekre is – így, ha nincs aktualizálva a biztosítás, könnyen előfordulhat, hogy a kártérítés kevés lesz a helyreállításhoz, felújításhoz, vagyis alulbiztosítottak lesznek a vagyontárgyaink.
A rendszeres karbantartás és a felelős társasházkezelés alapvető fontosságú minden közös tulajdonú lakóépület esetében, ebben pedig kiemelt szerep jut a következetesen kezelt felújítási alapnak, az aktualizált karbantartási tervnek és a minden eshetőséget lefedő biztosítási védelemnek.
Az alulbiztosítás elleni hatékony megoldást a meglévő biztosítói portfólió folyamatos gondozása, a szerződés rendszeres felülvizsgálata, a biztosítási összegek aktualizálása és az értékkövetés jelenti. Ez utóbbi azért kiemelten fontos, mert ez teszi lehetővé az építőipari trendek követését és az ingóságok fogyasztói árának figyelembevételét – vagyis az értékkövetéssel és a megfelelő biztosítási összeggel válik kivédhetővé az alulbiztosítottság.
Forrás: tht.hu