Mi lesz a katás társasházkezelőkkel és a társasházakkal?
2022-ben a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis kata a legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók és nagyon sok társasházkezelő körében is. Ugyanígy a legtöbb társasházban az alvállalkozók zöme is katás, mégis a jelenleg napvilágra került törvénytervezetben a társasházak hasonló kategóriába kerülnek, mint a cégek, ez pedig már rövidtávon komoly rezsinövekedést jelenthet a társasházi lakástulajdonosok számára.
Nem véletlenül került a híradások élére Varga Mihály pénzügyminiszter májusi bejelentése, miszerint kétségbe vonható, hogy a kata változatlan formában fennmaradhat-e. Nem sokkal ezután napvilágot láttak az első részletek a kata várható módosításáról: a Világgazdaságnak május végén adott interjújában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt, hogy év végéig biztosan nem változik vagy szűnik meg a kata, hiszen ennél több idő szükséges a változás részleteinek kidolgozásához. Mint már annyi éve tehát, most is a rejtett foglalkozás miatt aggódott leginkább a kormányzat, illetve Parragh szerint az adó emelését az indokolta volna, hogy az 2013 óta változatlan, az inflációt sem követte le. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) nemcsak a kedvező mértéket, de az alacsonyabb adminisztratív terheket is felhozta érvként a kisadózók tételes adója mellett. Beépítette volna azonban a minimálbér változásait, és olyan automatizmusokat integrált volna a rendszerbe, melyek csökkenthette volna a visszaélés lehetőségét.
A július 11-én a portfolio.hu hasábjain napvilágot látott törvénymódosítás szerint 2022 szeptemberétől csak egyéni vállalkozás lehet majd katás, 18 milliós éves bevételi határral és az ezt az adózási nemet választó vállalkozók csak magánszemélynek állíthatnak majd ki számlát, cégnek nem. A magánszemélyekre való számlázás korlátozásával valószínű, hogy a törvényalkotó a színlelt munkavállalást akarta teljesen kiszorítani a rendszerből, a társasházak speciális helyzetét azonban nem veszi figyelembe a tervezet.
Időzített bombák a hazai társasházak
Magyarországon a társasházak állapota kritikus. 2020 nyarán kérdőíves felmérést végzett a hazai társasházkezelők körében a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz, melynek eredményei a Magyar Nemzeti Bank 2020. novemberi lakáspiaci jelentésében is megjelentek.
A felmérésben összesen 1070 db társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 db lakással rendelkeznek, mindez a hazai társasházi lakásállomány hozzávetőlegesen 4,3 százalékát teszi ki. A felmérésben szereplő társasházak 59 százaléka található a fővárosban lakásszám alapján. A felmérésben részt vevő társasházak 12 százaléka 1946 előtt épült, és ezen épületek 70 százaléka kisebb vagy jelentős felújításra szorul. A világháborút követő újjáépítési időszakban egészen a 60-as évekig kevés lakás épült Magyarországon, az ebben az időszakban épült társasházak a minta 4 százalékát teszik ki, amelyek kétharmada szintén felújítást igényel.
Közös képviselet: 1.500 Ft lakásonként?
2022. első félévben a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz újabb kérdőíves felmérést készített, ezúttal a társasházkezelők körében, 589 kitöltővel. Ebből a felmérésből kiderült, hogy, míg a hazai társasházi ingatlanárak az elmúlt évtizedben csaknem négyszeresére nőttek, addig társasházkezelők több mint 77 százaléka még mindig 2.000 Ft alatt vállal albetéteként közös képviseletet, közel 60% pedig 1.500 Ft alatti díjat számol havonta a tevékenységéért.
Habár a felmérésben szereplő társasházak kicsivel több, mint felének nőtt a megtakarítása az elmúlt 2 évben, de több mint 60 százalékuk nem tervez így sem felújítást, mely valószínű, hogy a négy fal közötti lakásfelújítási támogatások által is indukált, elszabadult építőipar áraknak köszönhető.
Nem új keletű, hogy a társasházakról, mint egyfajta különleges „nem cég, de nem is magánszemély" identitásokról nem esik külön szó. Sok hazai bank a mai napig nem tudja hova tenni ezt a fajta működési formát, nincs tisztában a társasházak működésével, azok hitelezésének módjával, és mivel nehéz a jelzálog fedezet biztosítása is egy társasházi hitelnél, így inkább a jól bevált cég és magánszemély célcsoportra koncentrálnak. A társasházak törvényalkotás során való elfelejtése azonban ennél sokkal nagyobb veszélyekkel fenyeget: az egyik, hogy amennyiben a jelenleg megjelentek szerint kerül elfogadásra a törvényjavaslat, úgy a társasházkezelők kénytelenek lesznek a többletterheiket a társasházra, azaz a magánszemélyekre hárítani, így azonnal nő a közös költség, kvázi a rezsi is. A másik pedig hogy az a Józsi bácsi, aki eddig a zárat szerelte, nem fog tudni dolgozni tovább a meglévő ügyfélkörének, ha pedig még tovább is dolgozna, akkor kénytelen lesz a megnövekedett alapanyag költségen felül a munkájának a többletterheit is ráterhelni a társasházra, azaz a lakástulajdonosokra, így újabb lendületet adva a lakhatási költségek növekedésének.
Forrás: tht.hu