22 éves rekordot döntött Magyarországon a jegybanki alapkamat, amely ma már nem csak messze a legmagasabb az EU-s tagállamok között, de a 2008-as gazdasági világság alatti rátát is lekőrözi. Vajon miért kell ma kevesebbet fizetni: egy személyi hitelért, vagy az elmaradt közös költség utáni kamatért?
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa augusztus 30-án 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, ami magasabb volt, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. Nemrég pedig újabb 125 bázisponttal 13 százalékra emelkedett a kamat mértéke, amivel egy 22 éves rekord dőlt meg, utoljára ugyanis 2000 februárjában volt ilyen magas a ráta.
A jegybank fő célja elméletileg az árstabilitási ráta fenntartása és a hosszútávú gazdasági növekedés biztosítása. Ha a monterási tanács ugyanis csökkentené az alapkamat mértékét, akkor az emberek könnyebben jutnának hitelhez, ezáltal több elkölthető pénzük lenne, fellendülne a gazdaság és a kereslet, az elképesztő alapkamat-emeléssel viszont ennek az ellenkezőjét érik el, a csökkenő kereslet miatt alacsonyabbak lehetnek az árak és maga az infláció is. Hangsúlyozzuk: elméletileg, illetve amellett a tény mellett sem mehetünk el, hogy a jelenlegi 13 százalék messze a legmagasabb alapkamat az EU-s tagállamok között.
Hogy mennyire hatásos az alapkamat emelése, azt mindenki érezheti a saját bőrén, társasházi szempontból pedig érdekes elgondolkodni a közös költség tartozásokon. Ezeket ugyanis jellemzően az alapkamat mértékével emelik, aminek következményeként jelenleg drágább mulatság a közös költséggel tartozni, mint mondjuk egy minősített fogyasztóbarát személyi hitelt felvenni. Példaként említhetjük például a Cofidist, ahol a THM mértéke nagyban változik a felvett hitelösszeg és a futamidő függvényében, de például 3 millió forintot 60 hónapra 11,9 százalékos THM-mel lehet igényelni, ami ugye elmarad a jegybanki alapkamat 13 százalékától.
Forrás: tht.hu
Kép forrása: portfolio.hu