Németország hivatalosan is módosította korábbi energiaigényekkel kapcsolatos álláspontját, mely értelmében - Svédországhoz hasonlóan - a lakóépületek kötelező energetikai felújításának uniós követelményeinek rugalmasabb megközelítését szorgalmazza. A változtatással egyszerre kerülünk közelebb és távolabb a társasházi épületek felújítására allokált uniós pénzek megindulásához, hiszen amíg időben távolabb kerülünk a program indulásától, addig a leendő támogatások rendszerét tekintve talán egyszerűbbé válhat a támogatási rendszer.
Az EU kormányai éve óta tárgyalnak az Európai Parlamenttel az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) felülvizsgálatáról, amely magában foglalná a legrosszabb energiateljesítményű épületek - köztük jelentős mennyiségű társasház - kötelező felújítását. Az SPD párt kancellárja, Olaf Scholz és az építésügyi miniszter, Klara Geywitz hétfői találkozójukon 14 pontot ismertetettek, melyek a gyorsabb és költséghatékonyabb lakhatást célozzák, az egyik legfontosabb pont pedig az energetikai irányelvre vonatkozott: az új hivatalos német álláspont szerint az épületállományra felújítási kvótákat kell kidolgozni ahelyett, hogy minden egyes lakóépületek kötelező felújítását írnák elő az irányelvben. A német kormány korábban támogatta a szigorúbb energiateljesítményi követelményeket, de a kritikák száma mind a kormányon belül, mind a nyilvánosság részéről megszaporodott az utóbbi időben - írta meg a svéd Fastighets Tidningen portál.
Svédország több mint 300 közüzemi önkormányzati és magánlakásvállalatot tömörítő kereskedelmi és érdekvédelmi szervezete, a Sveriges Allmännytta becslései szerint, ha az EU Parlament által javasolt kötelező felújításokat végrehajtanák, az évente mintegy 100 milliárd svéd korona (~3.300 milliárd Ft) költségeket okozna a szektornak (Svédországban egyes lakások az önkormányzatok által létrehozott vállalatok tulajdonában vannak, ez a lakhatási forma leginkább a magyar önkormányzati bérlakáshoz hasonlít, ezeket a vállalatokat tömöríti ez a szervezet). Emellett aggodalomra ad okot az erőforrások esetleges helytelen felhasználása és a kontraproduktivitás.
Jelenleg úgy tűnik, hogy csak Franciaország ragaszkodik a kötelező követelményekhez az egyes épületek szintjén. Ennek részben az az oka, hogy már bevezették a legrosszabb teljesítményű épületek bérbeadásának tilalmát, mely szabályoázás 2025-től lép hatályba.
Az UIPI (International Union of Property Owners) főtitkára, Emmanuelle Causse úgy véli, hogy a németországi változás jelentős hatással lehet a szabályozói folyamat kimenetelére. „Németország nem támogatja a meglévő épületek energiateljesítményének minimális szintjére vonatkozó kötelező követelményeket. Robert Habeck, a Zöldek alkancellárja pedig, aki a Minisztertanácsban a kérdésért felelős, kemény ellenőrzésre számíthat mind a koalíciós partnerek, mind a nyilvánosság és a média részéről" - nyilatkozta Emmanuelle Causse. Azonban hangsúlyozza, hogy a kulcskérdéseknek magasabb politikai szinten is meg kell majd vitatni, és ez még folyamatos egyeztetéseket fog igényelni. Azt is megjegyzi, hogy a spanyol elnökség alatt valószínűleg nem fogják befejezni ezeket a tárgyalásokat, mivel a folyamat további időt vehet igénybe. Emmanuelle Causse továbbá megemlítette, hogy Belgium, mint a következő elnökségi ország, már jelezte, hogy nagy prioritással fogja kezelni ezt a kérdést. Ez azt sugallja, hogy Belgium elkötelezett az energiahatékonyság és az épületek energetikai teljesítményének javítása iránt, és aktívan részt kíván venni az ebben a területen folyó uniós tárgyalásokban.
Dr. Dén-Nagy Ildikó
Forrás: tht.hu