A társasházi lakók többsége vélhetően kutakodott már a polgári törvénykönyvben vagy a társasházi törvényben, hiszen lássuk be: ilyen együttélés során könnyen alakulnak ki konfliktusok. Szinte mindenhol van egy hangos szomszéd vagy épp egy közös költséget nem fizető lakó. Szerencsére a jog biztosítja az eszközöket az ilyen problémák megoldására, azonban ejtsünk szót most három olyan kérdésről, amit gyakran még a leginkább jogtudatos társasházi tulajdonosok sem ismernek pontosan.
Gyakori tévhit, hogy a társasházban külön tulajdonú lakással rendelkezőknek a törvény erejénél fogva elővásárlási joguk van egy másik lakás eladása esetén. Ez a feltevés azonban téves! Vélhetően abból a félreértésből ered, hogy közös tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdonostársaknak valóban van elővásárlási joguk, és a társasházban vegyesen találhatók közös- és külön tulajdonú helyiségek. Minden társasházban van közös tulajdon, de nem minden közös tulajdonból lesz társasház!
A társasházi lakásokra kizárólag akkor vonatkozik a tulajdonostársak elővásárlási joga, ha arról az alapító okiratban kifejezetten rendelkeztek. Ennek törvényi akadálya nincs, hiányában azonban nem beszélhetünk elővásárlási jogról.
Ez – sajnos vagy szerencsére – nem felel meg száz százalékban a valóságnak. A társasházi törvény értelmében a szervezeti és működési szabályzat határozza meg a külön tulajdonban álló lakás használatának, hasznosításának szabályait, mégpedig a lakóépület rendeltetésének megfelelően.
Bizonyára többen találkoztunk már olyan szépségszalonokkal, boltokkal, irodákkal, amelyek társasházi lakásban kaptak helyet. Ezek mind a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek köszönhetők, hiszen alapvetően üzleti célú tevékenység folytatására kerül sor lakás céljára szolgáló helyiségben. Fontos, hogy a rövid távú kiadás (airbnb) sem minősül feltétlenül lakás célú hasznosításnak, így a szabályzat kitérhet erre is.
Nem függetleníthető a második pontban foglaltaktól a házikedvencek tartása sem. Noha elvileg a saját ingatlanunkban elvileg azt teszünk, amit akarunk, egy egész napra magára hagyott kiskutya vagy éppen kis lakásban tartott négy-öt eb bizony zavarhatja a többi lakó nyugalmát. Márpedig a tulajdonjognak korlátai is vannak: a szükségtelen zavarástól tartózkodni kell.
Nem véletlenül született olyan jogerős bírósági döntés, ami a társasházi lakók többségének adott igazat a negyven négyzetméteres lakásban nyolc kutyát tartó tulajdonossal szemben. Ahogyan a Kúria kifejtette: a városi körülményekhez hagyományosan nem tartozik hozzá nagyobb számú háziállat tartása. Ez egy-két kedvenc tartását nem akadályozza, az ezt meghaladó tartás azonban túlmegy a többi lakó tűrési kötelezettségén. Természetesen látható, hogy a döntés az ügy egyedi körülményeinek részletes mérlegelésén nyugodott. De arról sosem feledkezhetünk el, hogy a tulajdon nem csak jogot, de kötelezettséget is jelent.
Forrás: das.hu