Olvasóink hívták fel rá a figyelmünket, hogy az elmúlt hetekben az egyik, nemrég külföldi tulajdonba került társasházkezelő szoftver olyan hírlevelet küldött ki az ügyfeleinek, mely tele van hamis információval. Dr. Kiss Balázs Károlyt, a THT jogi szakértőjét kértük fel arra, hogy tételesen erősítse meg, vagy cáfolja a hírlevélben írtakat. Íme.
Az alábbiakban dőlt betűvel a hírlevél eredeti szövegét közöljük, az egyes bekezdések alatt pedig jogi szakértőnk álláspontját:
A 2022-es változások, a friss társasházi törvény módosításai 2023 május 1-től realizálódnak tényleges változásként a társasházkezelők, albérlők, a felügyeleti szervek és a közös képviselők hétköznapjaiban. A módosítások esszenciája abban rejlik, hogy az eredetileg 2003-as évi CXXXIII. törvény évről évre szigorítja a társasházi tisztségviselőkkel szembeni követelmények rendszerét, így egyre több elvárásnak kell eleget tenniük az idők előrehaladásával.
Dr. Kiss Balázs Károly:
Nem ismert a társasházi törvénynek 2023. május 01. napjával hatályba lépő módosítása, így nincs olyan rendelkezése sem, amely a fenti szigorításokat tartalmazná.
Tehát komoly szakmai tudás szükséges ahhoz, hogy valaki elláthassa 2023-tól a közös képviselői feladatokat, ezzel egyenes arányban bővül a törvényi kötelezettségek száma. Azért volt szükség ezt integrálni a 2023-as társasházi törvénybe, mert a közös képviselők tekintélyes része szakirányú képzettség és elegendő tudás hiányában végezte a tevékenységét, és ennek eredményeként rengeteg hiba és átláthatatlan gazdasági tevékenység született a munkásságukból fakadóan.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A szakmai képesítés részletszabályainak társasházi törvénybe integrálása nem történt meg, ez az információ téves.
A tulajdonosi közgyűlésen megváltozott közös képviselők az új szabályokkal harmóniában azonban magasabb szaktudás birtokában kell végezzék a feladataikat, összehangolva mindezt a megváltozott jogi környezettel és a törvényi kötelezettségek sokaságával. Magasabb kompetencia követelményeknek kell megfelelniük a 2003. évi CXXXIII. törvény szigorított verziójában, ám ezek a nagy kihívások azért történtek, hogy a társasházak törvényesebben, gazdaságosabban működhessenek a képzettebb közös képviselők irányításával. Ezért kellett szemléletileg jelentősen megújulnia a társasházi törvénynek 2023-ban.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény sem szemléletében, sem tartalmában nem újult meg 2023-ban, nem világos, hogy a hírlevél itt milyen változásra utal.
Közzétételi kötelezettség. Ez az egyik kulcsszó a 2023-as társasházi törvényben, hiszen május 1-jéig a társasházak mindegyikének eleget kell tenni ennek a feltételrendszernek. Mit jelent a nyilvános közzétételi kötelezettség? Nyilvánossá kell tenni a közös képviselő és más társasházi tisztségviselők regisztrációját. Ennek áttekinthetőnek kell lennie, szerepelnie kell rajta a közös képviselő aláírásának. Emellett a közgyűlés hitelesítése által 2023. május 31-ig be kell adni a nyilvános társasházi mérlegbeszámolót.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A hírlevél összemossa és keveri a közös képviselők kötelező regisztrációjával, a beszámoló elkészítésével és annak közzétételével kapcsolatos részleteket. Nem ismertek ma a beszámoló közzététel részletszabályai, így ilyen kötelezettséget a társasházi törvényből levezetni nem lehet. A társasházi törvény szövege 2023.01.01.-2024.01.01. között változatlan, így nem világos, hogy milyen törvénymódosításra, változásra utal a hírlevél.
A 2023-as változás talán legdrasztikusabb újdonsága az a társasházi törvény 2023-as frissítésében, hogy a közös képviselőnek a saját vagyonával kell felelnie az elkövetett hibákért. Azért, ha valamilyen kötelező feladatról megfeledkezett, vagy jogsértést követett el. Utóbbi esetben a 2023-as társasházi törvény 27. paragrafusában megjelölt törvényességi felület akár 5.000.000 forintos pénzbírságot is kiróhat a közös képviselőre és az intéző bizottság elnökére. Tehát a közös képviselőnek minden korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a feladataira, hiszen ezek elmulasztása, jogsértése súlyos anyagi következményekkel jár rá nézve.
Dr. Kiss Balázs Károly:
Nincs ilyen új rendelkezése a társasházi törvénynek, a 27.§ pedig nem is erről rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárásól a 27/A § szól, amelynek szövege 2014 óta változatlan, és az alábbiakat tartalmazza (5) bek. c) pont: c) - ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt az a) vagy b) pont szerint nem biztosítható - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.
És itt még mindig nem érnek véget a közös képviselő szerepkörével támasztott változások. 2023. június 1-től a cégtörvényt a jogi személy nyilvántartásáról szóló törvénnyé alakul át, és 2023. február 1-től hatályossá váló keményebb feltételeknek kell megfelelnie a közös képviselőknek, mivel a friss szisztémában már gyakorlatilag ügyvezetőként kell felelősséget vállalniuk az irányításuk alá eső társasház működéséért a társasházi törvény 2023-as rendszerében.
Dr. Kiss Balázs Károly:
Nincs ilyen irányú módosítása a cégtörvénynek, téves az információ.
Társasházi törvény módosításai a közelmúltban. Meghökkentő adat, azonban a magyar lakosság nagyjából 4 millió tagja él társasházban, így csaknem a magyar lakosság 50%-át érinti érzékenyen a társasházi törvény változása. Évről évre egyre rigorózusabb, szigorodó feltételrendszert tudunk azonosítani a jogszabályi környezet keretében. A társasházi törvény ugyanis 2019 és 2023 között rengeteg apró finomhangoláson, módosításon esett át. Ezek a jogi változtatások leginkább arra irányultak, hogy a társasházi feladatokat ellátók átláthatóbban végezzék a mindennapi munkájukat, és jobban elszámoltathatóak legyenek, ne történjenek ezen a területen visszaélések.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A hírlevél bántóan általános, a 2019-2023 közötti időszakban elvégzett törvénymódosítások részletes elemzése és konkrét példák nélkül ilyen kijelentések nem tehetőek.
A szigorításokat a társasházakkal kapcsolatos gyakori feszültségek és pereskedések hívták életre. A közös költség, az előreláthatólag tervezett közös költség egy elég komoly konfliktusforrás a társasházakban, és számos polgári per robbant ki ezekből. Gyakori feszültségforrás, afféle „időzített bomba" a lakóközösségekben, ha a társasházban fejlesztő beruházások történnek, és emiatt jelentősen megemelkedik a közös költség, legyen szó egy nagyobb tetőfelújításról vagy valamilyen panelprogramról. Szerencsére ma már ez a rendszer is rengeteget egyszerűsödött, és a 2023-as változások nyomán megjelenő digitalizáció szintén sokat egyszerűsít a folyamaton.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A közös költségről a társasházi törvény 24. § (1) bekezdése szól, a törvény ezen §-a nem változott, nem érthető, hogy milyen változásra utal a hírlevél.
A társasházi törvény 2018-ban. A legtöbb változás már ebben az időszakban is a társasházi tisztségviselők nyilvántartását érintette (ami később a 2023-as társasházi törvénymódosításban teljesedett ki átfogóbban).
Dr. Kiss Balázs Károly:
Nem ismert ilyen "kiteljesedés" a társasházi törvényben.
A társasházi törvény 2018 49.§ szerint a megválasztott tisztségviselő csak a jogszabályban előírt határidőn belül kezdeményezheti a nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál.
Dr. Kiss Balázs Károly:
Nem tudunk ilyen szabályozásról, a 49. § így szól:
49. §
(1) Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja (a továbbiakban együtt: tisztségviselő), és nem láthat el társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet:
a) aki büntetett előéletű,
b) aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
d) üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik az e törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget az e törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének.
(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn:
a) a tisztségviselői megbízatás elfogadását, a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység megkezdését megelőzően az e jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő - megbízatásának időtartama alatt - a közgyűlés írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn, a társasházkezelőn, az ingatlankezelőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a közgyűlés által erre kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(3) A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás fennállásának, a társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység végzésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a tisztségviselőt, a társasházkezelőt, ingatlankezelőt annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a társasház az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő részére megtéríti.
(4) A kijelölt szerv a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselőként, társasházkezelőként, ingatlankezelőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A személyes adatokat a tisztségviselő megbízatásának, a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység megkezdésének időpontjáig, vagy - a megbízatás elfogadása, a tevékenység megkezdése esetén - a tisztségviselői megbízatás, a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység megszűnéséig lehet kezelni.
(5) A tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy, illetve a közgyűlés felhívására a tisztségviselő, társasházkezelő, ingatlankezelő a megbízásának időtartama alatt a tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást - amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel - a kijelölt szerv részére köteles bemutatni.
(6) A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha
a) e személy a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt napon belül nem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b) ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.
A társasházi törvény 2018 55.§ precízen kifejtette, miért van szükség a társasházi képviselők nyilvántartására. Azért, mert a közösségi ügyintézésük átláthatóbbá tételével az adatokat országosan nyilvánossá teszik, és így a társasházak működése egész Magyarországon átláthatóbbá alakul. Egyúttal a társasházi törvény azt is leszögezte 2018-ban, hogy a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke csak akkor intézheti a közösség ügyeit, ha a tisztség keletkezését az ingatlanügyi bizottság kérelem alapján felveszi az ingatlan-nyilvántartásba.
Dr. Kiss Balázs Károly:
Nem tudunk ilyen szabályozásról, az 55. § így szól:
55. §
(1) A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a természetes személy közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése - ha azt a közös képviselő nem vállalja - a tulajdonostársakat terheli.
(2) Az 54. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettség a nem üzletszerű társasházkezelést végző természetes személy közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottság elnökére nem vonatkozik.
A társasházi törvény 2018 55§/B szerint a tisztség keletkezésének ténye tartalmazza a közös képviselő családi és utónevét a lakcímével együtt, szervezet esetén pedig a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy a nyilvántartási számát. Szintén rögzíteni kellett a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját a társasházi törvény 2018-as változatában, az elektronikus levélcímét, illetve a telefonos elérhetőségét. Ugyanígy fel kellett tüntetni a társasházközösség nevét.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény 2018-ban hatályos változatában 55/B § nincs.
A közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlés számviteli szabályai szerint beszámolót nyújthatott be az ingatlanügyi hatósághoz a társasházi törvény 2018-as interpretációja szerint.
Dr. Kiss Balázs Károly:
Ma sincs ilyen szabályozás, 2018-ban sem volt.
A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honlapján közzétette a társasházi képviselők adatait, a számviteli szabályok nyomán készített beszámolókat, és ez már ekkoriban is bárki számára hozzáférhető volt (a társasház közösségének nevével, címével, helyrajzi számával együtt).
Dr. Kiss Balázs Károly:
A beszámoló kötelező közzétételének ma sincsenek meg a szabályai, így az nemhogy bárki, de senki által nem hozzáférhetőek.
Az „új" társasházi törvény 2020-ban. Az új társasházi törvény 2020-as módosításában több olyan változás történt, amely segíti a szakmai tisztesség erősítését a közös képviselői tevékenységben, és a tulajdonosokkal való összehangolt munkát. A társasházak gazdasági társaságként való országos nyilvántartásba történő feljegyzése ugyancsak növelte a működések átláthatóságát.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény szövege 2020-ban nem módosult, a "szakmai tisztesség erősítésére" vonatkozó szabályozás pedig sosem volt feladata. A társasházak gazdasági társaságként történő "feljegyzésére" sem akkor, sem a mai napig nem került sor.
Az új társasházi törvény 2020-as innovációja szerint a társasházkezelő személy vagy gazdasági társaság általi adatbejelentés információi felkerültek az Országos Kereskedelmi Rendszerbe. Ezeket az új társasházi törvény 2020-as megjelenésétől kezdve könnyebben le lehetett bárkinek kérdezni, és nem kellett azt kutatni, hogy egy bizonyos közös képviselőnek hol található az elérhetősége.Az új társasházi törvény 2020-as interpretációjával hatályba lépett a közigazgatási szabálysértések szankciójáról szóló 2017. évi CXXV. törvény, ezt a kötelező regisztráció elmulasztásával kapcsolatban is alkalmazták. A szankciók része a figyelmeztetés, az óvadék nyújtása, a pénzbírság és a felfüggesztés is.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A mondat önellentmondás, a társasházi törvény 2020-as "interpretációjával" hogyan tud hatályba lépni egy 2017-es törvény?
Az új társasházi törvény 2020. 3§. alapján megfogalmazódott, hogy közös képviselői tevékenységet csak az végezhet, aki rendelkezik társasházkezelői, ingatlankezelői, ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon értékelő- és közvetítő szakképesítéssel. Csak akkor lehet ilyen munkakört betölteni, ha ez a hatályos TÉÁOR-nomenklatúra szerinti ingatlanügynöki- és kezelési szolgálatra is kiterjed.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény 3. §-a ilyen rendelkezést sosem tartalmazott.
Miben változott a társasházi törvény 2021-ben? Összességében arról van szó, hogy a társasházi törvény 2021-es változatában a tulajdonosnak csökkentek a kötelezettségei, mert a törvényi változás nyomán nem kellett mindehhez a tulajdonostársaitól hozzájárulást kérnie.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvénynek nincs 2021-es "változata", ebben az évben két alkalommal módosult a törvényszöveg, nem érthető, hogy a cikk mire utal, konkrét példa nélkül a tulajdonos kötelezettségeinek csökkenése sem értelmezhető.
A közös tulajdonra vonatkozó csatlakozás ezzel szemben nehezebbé vált a társasházi törvény 2021-es módosításában, mert erről mindig a közgyűlésnek kell döntenie.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A "közös tulajdonra csatlakozás" fogalma szintén nem érthető, a közös tulajdonnal kapcsolatos döntés pedig mindig is a közgyűlés hatáskörébe tartozott, ebben nem történt változás.
A változtatás meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe sodorja a lakástulajdonost a társasházi törvény 2021-es változatában. Ha a közös képviselő ebben az időszakban nem terjesztette a lakóközösség elé a kérését, akkor a tulajdonos nem tudja a céljai eléréséhez még a 10%-os többséget sem összegyűjteni.
Dr. Kiss Balázs Károly:
Tévedés. A társasházi törvény 35. § (2) bekezdése szerint:
(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
A társasházi törvény 2021-es 18.§ paragrafusa szerint már nincs szükség a közgyűlés hozzájáruló határozatára, ha a lakóépületnek van egy külön tulajdonban lévő, nem lakás céljára használt helyisége, és azt a tulajdonosa megváltozott célra akarja használni. A társasházi törvény 2021. május 11-i jogszabálya szerint erről már engedély nélkül maga a tulajdonos dönthet.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény 18. §-a változatlan a 2019-es állapothoz képest, ilyen irányú módosítás tehát nem volt.
A 21.§ szintén átalakult a társasházi törvény 2021-es módosításában. Eszerint az építtető tulajdonostárs a közgyűlés hozzájáruló nyilatkozata nélkül is jogosult egy olyan építkezés elvégzésére, ami miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, és az nem érinti a közös tulajdonost. Ha a lakásban végzett építési munka lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, azonban a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdonosi hányada változatlan marad, akkor a közgyűlés minimum egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja a társasházi törvény 2021-es módosításának szellemében.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény 21. §-a 2009.09.30. óta változatlan.
Miért fontos a közös képviselők képzése a társasházi törvény 2023-as módosítása szerint? Mert ez egy komplex, összetett feladatkör, amely rengeteg szakterületet érint! És az eredményes társasház működésének titka a társasházi törvény 2023-as kontextusa szerint egy talpraesett, számos területhez jó affinitással rendelkező szakember, aki ismeri az épületet, a lakókat, és bármilyen felmerülő nehézség esetén hezitálás nélkül képes megtenni a szükséges lépéseket.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény nem szól a közös képviselők képzéséről.
A társasházi törvény 2023-as átalakításának jegyében a közös képviselőnek a munkavégzéshez egyre szélesebb körű tudással kell rendelkeznie, hogy minél szakszerűbb munkát végezhessen a társasház ügyeinek intézésekor. Ez részben vonatkozik a társasház kezelési és fenntartási folyamataira, a gazdálkodási tevékenységek ellátására. A társasházi törvény 2023-as olvasata nyomán egy elég komplex feladatkörről beszélünk: precíz ellátásához műszaki, jogi, gazdasági ás vezetői ismeretek szerzésére lesz szüksége, hiszen csak így biztosítható a társasház eredményes működése. A vezetői készségeket érinti a kommunikációs készségek és az együttműködés fejlesztése, a konfliktuskezeléssel együtt. Másrészt a feladatkör akkurátus betöltéséhez kreativitás, szakmai ismeretek és műszaki ismeretek kellenek a társasházi törvény 2023-as megközelítése szerint. Nem árt, ha a közös képviselőnek vannak elképzelései az épületszerkezetről, az épületgépészetről, a villamossági háttérről, az építéstechnológiáról, illetve az épület üzemeltetési hátteréről.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz.
És akkor ott van még a jog területe, mert itt is érdemes otthonosan mozogni a társasházi törvény 2023-as változtatása kapcsán. A társasházak jól működő gazdálkodásához nélkülözhetetlen a társasházi jog, a végrehajtási, bírósági jog, a vállalkozási jog, a békéltetői testület háttere, a Ptk és a Btk. alapjogainak ismerete.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasházi törvény ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz.
Minél többet tud róla a közös képviselő, annál hatékonyabban tudja képviselni a lakók érdekeit, és annál átláthatóbb működést tud biztosítani a hatóságok felé a társasház tevékenységéről. Így mindenki jól jár, és gördülékenyebbé válik a munkavégzés, minden szám, adat és épületfenntartás jogilag is védettebb lesz. Ráadásul a lakók jobban megbíznak egy képzett közös képviselőben, aki eleget tesz a társasházi törvény 2023-as feltételeinek. Aki pontosan tudja, mit kell csinálni, ha történik egy váratlan esemény a társasházban, és gyors, eredményes lépésekre van szükség. Akár a társasházi szavazati arányok alakulását, a lakógyűlés véleményének formálását, az érvelési irányokat is meghatározhatja, mennyire szakképzett egy közös képviselő a társasházi törvény 2023-as megjelenése nyomán.Hogyan értelmezhető a társasházi törvény? A társasházak a 2023-as társasházi törvény jegyében jogi személlyé válnak, ezáltal a jogi személyek rendszerében rögzítik őket. Vagyis bármikor ellenőrizhetőek, áttekinthetővé válnak a hatóságok, a lakók és bárki számára. Könnyebben visszakövethetővé válnak a gazdasági adatok a társasházi törvény 2023-as megjelenése által. Ez jelentősen csökkenti a könyvelési és működtetési hibák mennyiségét, ehhez viszont a közös képviselőknek magasabb szinten kell teljesíteniük. A 2023-as társasházi törvény éppen ezért fogalmazza meg azt a szempontot, hogy a közös képviselők a hatékonyabb munkavégzés jegyében képezzék magukat. Azaz tanuljanak konfliktuskezelést, vezetői készségeket, műszaki, jogi és gazdálkodási ismereteket, mert csak ezáltal tudják 2023-tól szakszerűen ellátni korábban végzett munkájukat, egy magasabb fejlődési pályára kapcsolva.
Dr. Kiss Balázs Károly:
Tévedés, a társasházak nem válnak jogi személlyé.
Akár olyan ismeretek is segítik a mindennapi tájékozódásukat és gördülékenyebb munkavégzésüket, mint a villamossági háttér és az épületgépészeti felépítésekre való rálátás, mert így könnyebben tudnak intézkedni az esetlegesen felmerülő vészhelyzetekben. A jogi és gazdasági képzés felelősségteljesebbé teszi az üzemeltetés, a működtetés adminisztrációját, erre is gondolt a 2023-as társasházi törvény. Végrehajtási rendelet. Egy törvény esetében mindig hangsúlyos szerep jut a végrehajtásnak, és ez különösen fontos a 2023-as társasházi törvény kapcsán. A gyakorlatban a törvény végrehajtása abban mutatkozik meg, hogy a közös képviselők minél precízebben, valamennyi adatra kiterjedő akkurátus figyelmemmel regisztrálják az általuk felügyelt társasházak adatait a nyilvántartási rendszerben. A 2023-as társasházi törvény egy átgondolt koncepció, amely egy nyilvános adatszolgáltató rendszerrel „kifehéríti" a korábban sokszor átláthatatlannak ítélt társasházak tevékenységét, a gazdasági működésmechanizmusokra összpontosítva.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A fentebb kifejtettek szerint nincs 2023-as társasházi törvény, a hatályos társasházi törvénynek pedig nincs végrehajtási rendelete.
Társasházi törvény 2023 - Legfontosabb pontok. A tudás hatalom, és ez a gondolat hatványozottan igaz a társasházi törvény 2023-as változtatásában. Mert ettől az évtől kezdve csak azok a közös képviselők érvényesíthetik a lakóközösségek érdekeit, akik képzéseken fejlesztik az adottságaikat, és minden korábbinál hatékonyabban, sokrétűbben tudják képviselni a saját mikroközösségüket. A társasági törvény 2023-as megközelítése végig veszi, hogyan definiálható a társasház definíciója a mai jogi környezetben. Azt is láthatjuk benne, miként lesz szabályos és törvényes az alapító okirat, minek kell szerepelnie benne, illetve változások esetén hogyan lehet módosítani a társasház alapító okiratát, az alakuló közgyűlésnek milyen területekkel kell foglalkozni az első lépésekben.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A társasház definíciója, az alapító okirattal, annak módosításával kapcsolatos elvárások, az alakuló közgyűlés szabályai változatlanok a korábbi évekkel összehasonlítva.
A 2023-as társasházi törvény részletekbe menően rávilágít, milyen jogok illetik meg a lakástulajdonost a közös tulajdont illetően, és azt is jellemzi, milyen jogok vannak a közös tulajdon értékének megóvását, fenntartását és fejlesztését illetően. Emellett a 2023-as törvény elkülöníti a saját külön tulajdonrészt, annak meghatározott jogaival és köztelezettségeivel együtt. A társasházi törvény 2023-ban szintén magában foglalja, mit jelent a társasház házirendje.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A fentebb kifejtettek szerint nincs 2023-as társasházi törvény, az itt felsorolt szabályozási körök pedig évek óta változatlan szövegezéssel szerepelnek a törvényben.
Szintén releváns lépés a törvényben a közzétételi kötelezettség. Nyilvánossá kell tenni a közös képviselő és más társasházi tisztségviselők regisztrációját, a nyilvános társasházi mérlegbeszámolóval együtt. A törvény azt is precízen felsorolja, milyen adatok feltüntetésére van szükség ahhoz, hogy a nyilvános beszámoló nyilatkozatát a hatóságok elfogadják és törvényesnek tekintsék.
Dr. Kiss Balázs Károly:
A beszámoló közzétételére vonatkozóan nincs előírás a törvényben.
Forrás: tht.hu